Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát, ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár". Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelent, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román kori várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák, barokk palotaelemeket is felhasznált a tervező építész.
A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. Baloldalt román stílusú várkastély emelkedik. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom. Bélletes kapubejárata az 1256-ban felszentelt nyugat-magyarországi, Vas megyei Ják község román kori templomának részleges másolata. Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé.

A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részletét láthatjuk. A jellegzetes dómhomlokzat közepét óriási, mérműves ólomüvegablak tölti ki. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának. A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok közt a barokk stílusra jellemző burjánzó épületplasztika, domborművek, szobrok sokasága borítja. A belső udvarok erre a látványtengelyre csatlakoznak, a jobb oldalon a Hunyadi-udvar, és a bal oldalon a román kori kolostor-kerengő. A kerengő motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteinek másolatai. A Műjégpálya felől a gótikus szárny véghomlokzata és a reneszánsz palota tükröződik a tó vizében. A reneszánsz épületrész homlokzatfelületét az ablakok fölött színes csavarodó sgrafittó díszítések és a párkányon végigfutó felvidéki-szepességi-pártázatos reneszánsz elemek gazdagítják. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. Az épületegyüttes festői kialakításával Budapest egyik kiemelkedő műemléki nevezetessége.

Rendezvényhelyszínek

I. Emeleti aula (reneszánsz-barokk épületrész)
Hasznos alapterület: 295 m²

Alkalmas:

állófogadások (250 fő)

ültetett vacsorák (180 fő) megrendezésére.

Az I. emeleti aulában a rendezvény a múzeum zárása után (18 óra) kezdődhet, és ugyanazon nap 24 óráig tarthat. Hétfői napokon – tekintettel arra, hogy a múzeum zárva tart – az aula egész napos rendezvényre is igénybe vehető.

Konferenciaterem (barokk épületrész)

Hasznos alapterület: 220 m²
Alkalmas:

sajtótájékoztatók

konferenciák

előadások (220 fő) megrendezésére

A légkondicionált, automata sötétítéssel ellátott konferenciaterem felszereltsége, illetve igényelhető technikai berendezések:

Fémvázas szék, plüss kárpittal, írólapos (120 db)

Fémvázas szék, plüss kárpittal (100 db)

Fémvázas konferenciaasztal, dióbarna, 18x60 cm (20 db)

Pulpitus

Elnökségi asztal

Kétkabinos szinkrontolmács berendezés (100 db vevőegységgel)

Mikrofon (1 db vezetékes, 2 db digitális)

Projektor

CD lejátszó

Tárgy- és írásvetítő

Diavetítő

Vetítővászon

Igény szerint az előadáshoz kapcsolódó fogadásra a múzeum I. emeleti auláját ajánljuk.

Tanácsterem (román épület)
Hasznos alapterület: 92 m²

Alkalmas:

sajtótájékoztatók

konferenciák (80 fő)

állófogadások, ültetett vacsorák (50 fő) megrendezésére.

Tekintettel arra, hogy a román épület a közönség által nem látogatható, így egész napos rendezvények tartására is lehetőség van.

Kerengő (román épület)
Hasznos alapterület: 220 m²

Alkalmas:

állófogadások (150 fő) megrendezésére.

Mivel a kerengőben mellékhelyiségek (mosdók) nincsenek, ezért kizárólag a tanácsteremmel együtt bérelhető. A kerengő felülről zárt, oldalról nyitott helyiség, ezért márciustól szeptemberig vehető igénybe.