Budapesti Történeti Múzeum

 

 

Budapesti Történeti Múzeum Budapesti Történeti Múzeum Budapesti Történeti Múzeum Barokk csarnok

 

 

A királyi székhelyet, az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. 1541-ben a törökök elfoglalták. A másfél évszázados török uralom alatt az erődítmény és épületei romlásnak indultak, amit betetőzött a vár visszavételének 1686-os végső ostroma, amikor a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét. A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.

 

Megközelítés

Autóval érkezőknek a Budavári Palota környezetében tudunk parkolóhelyet biztosítani.

 

Barokk csarnok

A múzeum régmúlt idők hangulatát elővarázsoló termei ideális környezetet biztosítanak számos rendezvény lebonyolítására. Különösen érdekes a belső fedett udvar, melyet márványlapok borítanak. A Barokk Csarnok 400 négyzetméter alapterületű, ültetett fogadás esetén 150-200 fő befogadására, állófogadás esetén maximum 350 fő befogadására alkalmas. A csarnokra 1998-ban került üvegkupola, a két emelet magasságú épületrész impozáns helyül szolgálhat széleskörű rendezvénytípusok megrendezésére.

 

Gótikus terem

A Gótikus terem 1420 táján épült. A kétpilléres, csúcsíves keresztboltozatos csarnok feltehetően a királynék lakosztályához tartozott.

200 négyzetméter alapterületű, ültetve kb. 100 fő befogadására, állófogadás esetén maximum 150 fő befogadására alkalmas. Karakteres gótikus keresztboltozatával igazi királyi lakomák helyszínéül szolgálhat.

 

Király Pince

A pinceszintet Nagy Lajos és Zsigmond korabeli palotarészek alkotják. Mivel ezek a termek mélyebben fekszenek, így jobb állapotban maradtak fenn, mint az épület magasabban fekvő részein lévő épületrészek. A reneszánsz Király Pince 200 négyzetméter alapterületű, ültetve kb. 100 fő befogadására, állófogadás esetén maximum 150 fő befogadására alkalmas.

 

Kert

A Kert külön említést érdemel, annyira gyönyörű és jól hasznosítható. Szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas, 150-300 fő befogadásával az alkalomhoz igazodva. A Királypincének és a Gótikus teremnek közvetlen kertkapcsolata van, így igény szerint az udvarral együtt is bérelhetők. Az udvar megfelelő helyszín lehet állófogadás megtartására.

 

 

 

 

Budapesti Történeti Múzeum Kert Budapesti Történeti Múzeum Kert Budapesti Történeti Múzeum Kert